nagyméretű póló

Pólók története

A pólók vagyis másik közismertebb nevén az angolból eredeztető  T-shirtek, elnevezés  amely, egy eredetileg amerikai találmányra utal. A pólók alapvető jellemzői továbbá a rövid ujjhossz, a kerek kialakítású nyakkivágás. Pólóingek esetében jellemző továbbá a nyakgallér, amely gombolás és zseb nélküli, hosszúsága jellemzően kissé a csípő alá ér le, és az ujjhossz sem ér el a könyökökig. Anyaga inkább pamut, a mai modern pólók esetében pedig pamut-poliészter kombinálásával, vegyítésével készül. A klasszikus pólóra jellemző továbbá hogy egyszínű anyagból készül, ami lehet fekete, kék, fehér bármilyen olyan szín, amit el tudunk képzelni, és amire igény van, bár a divat befolyásoló hatását követően mára már egészen sokszínű, és változatos fazonjai jöttek létre a pólóknak. A kialakulásának kezdetekor alsó ruházatként hordták az emberek, az elmúlt évtizedek divatra gyakorolt hatásai révén azonban a szabadidő-viselet egyik meghatározó, és divatos ruhadarabjává nőtték ki magukat a pólók, ami nagyon népszerűek és sokan még munkába is azokat hordják. nagyméretű pólókA köztudatban alapjában véve póló néven ismerik, de van a pólóing is, amely alatt mára már egy másik ruhadarabot értünk. A divattal foglalkozó szakemberek szerint létezik olyan más forrás is, amely szerint az ujjas trikó megjelenésének ideje Viktória királynő brit uralkodóhoz köthető oly módon, hogy amikor látogatást tett a brit tengeri flottánál, akkor azt a látványt elkerülvén, hogy ne zavarja őt a tengerészek hónaljának pőre látványa, amit ugyanis az ujjatlan trikóik nem takartak el teljesen a királynő szeme elől, az ki lett adva a flotta vezetőségének, hogy találjanak egy megoldást arra, hogy az addig csak felsőtestet takaró trikókat ujjakkal kell ellátni. A mai értelemben vett póló története igazából az első világháború idejéhez köthető hogy amikor az amerikai katonák számára alapvető szükségletté vált a meleg európai nyári évszakban egy olyan alsóing gyártása, mely kevésbé meleg, a korábban az amerikai hadseregben rendszeresített szabvány hosszú ujjú gyapjúinghez képest, ezáltal javítva a harcoló katonák komfortérzetét. Ekkor rendszeresítették a francia hadseregnél addigra már bevált mintára, a könnyű, egyszerű szabású, rövid ujjú pamutinget, amit Amerikában az 1920-as években is már T-shirt néven emlegettek, amely közvetlen elődje a mai póló elődjének. A második világháborúban a szárazföldi csapatoknál valamint a haditengerészet egységeinél is ez a fajta volt a rendszeresített alsóing. A II. világháború éveit követően aztán a civil életben is meghonosodott ez a viselet kényelméből fakadóan. Ámbár eredetileg alsóingnek tervezték a pólót, mégis a szolgálatot teljesítő katonák sokszor hordták ing nélkül is a pólót szabadidejükben vagy nehéz fizikai tevékenység közben, melyet így a híradó tudósításait nyomon követő polgári lakosság is jól láthatott, és ez együttesen is hozzájárult ahhoz az állapothoz, hogy széles körben megismerjék az emberek ezt a praktikus ruhaneműt, ami nem más mint a póló. Széles körben történő robbanásszerű elterjedése azonban csak a II. világháború befejezése után következett be, melyet elsősorban olyan neves filmsztároknak köszönhet, mint John Wayne, Marlon Brando vagy akár James Dean is, akik az 1950-es évek során készült filmjeikben hordták ezt a vagány ruhadarabot. James Dean 1955-ben bemutatott Haragban a világgal című filmjével hatalmas népszerűségre tett szert, és ezáltal a pólót a lázadó ifjúság jelképes viseletévé emelte. Maga a póló „uniszex” ruhadarab: nők, férfiak és gyerekek is hordhatják.  Korábban szabásban és színben volt különbség a két különböző nem között, de a mai modern világban a szabás és a szín sem annyira mérvadó már.

Nagyméretű pólók alkotóelemei

A pólókat általánosságban sima egyszínű oldalas kötésű, kör kötött kelméből állítják elő a gyártási folyamat során. Gyakran ehhez olyan ipari kötőgépet alkalmaznak, amelynek átmérője az emberi test átmérőjével pontos egyezőséget mutat, ehhez pedig olyan átmérőjű tömlőt kötnek, amiből az ing törzsrésze úgy szabható ki, hogy oldalt azt már ne kelljen összevarrni. Ez egyfelől megtakarítást jelent a gyártási folyamat során felmerült költségek esetében, és a hulladékképződés minimalizálásával a természetvédelemhez is hozzájárul oly módon, hogy csökken a kárba ment anyagok mennyisége. Az ujjakat azonban így is síklapú kelméből kell kiszabni és aztán utólag összevarrni azért, hogy elnyerhesse a végleges „cső” formát. Az ing nyakkivágást általában rugalmas szerkezetű pánttal szegélyezett, melyet külön, erre a célra megépített gépekkel alkotják meg, jellemzően síkban kiterítve, és utólag varrják össze zárt „cső” formájúra, majd a vállakba és a nyakkör hátsó részébe pedig a legtöbb esetben egy szövött, erősítő szalagot varrnak be, ami a keresztirányú nyúlásának, illetve annak mértékének a csökkentésére fejlesztették ki a mérnökök. Az összeállításhoz általában célgépeket használnak, amelyek az adott helyen szükséges különböző fajtájú varrástípusok készítésére lettek kitalálva, és az ezekhez szükséges kelmevezető készülékekkel rendelkeznek, és nagyon gyorsan, és nagy sebességgel dolgoznak a működéskor. nagyméretű női póló

A hagyományos pólók egy darabjának összes varrási ideje az ilyen korszerű gépekkel, nagyüzemi munkaszervezés, és körülmények mellett mindössze néhány perc alatt elkészül. A mai jobb minőségű pólók felismerhetők a kelme szebb külsejéről, fényéről, valamint a varratok gondos kivitelezéséről, a nyakkör szegélyezésének rugalmasságáról és magas minőséggel bíró felvarrásáról. A modern divatot, az igényeket, valamint, a viselési szokásokat alapul véve, manapság már készítenek pólót 5% körüli elasztánfonal-tartalommal is, ami még nagyobb rugalmasságot biztosít, és a póló ennek következtében szebben, kellemesebben simul a testhez. A sima egyszínoldalas kelmeszerkezet jellegzetes tulajdonsága továbbá az, hogy a szemsorok és szemoszlopok nem merőlegesek egymásra, hajlásuk valamilyen mértékben eltér a derékszögtől. Ennek mértéke alapvetően a gyártási folyamathoz felhasznált fonal sodratszámától és sodratirányától függ. Igényesebb pólók esetében ez a jelenség kevésbé szembetűnő, és alapjában véve kevésbé játszik szerepet a kelme elcsavarodásában. Ha a kelme gyártásához szintetikus szál-tartalmú fonalat például pamut-poliészter keveréket használnak, az ilyen kelme hő-rögzíthető, azaz 180 °C körüli hőmérsékleten kezelve az anyag szemeinek elrendeződése tartósan szabályozható, ami a későbbi elcsavarodást is megakadályozza. A színes pólót vagy már eleve színes kelméből készítik, vagy pedig a nyers vagy fehérített kelméből készített anyagot konfekcionált állapotban színezik. nagyméretű női pólókAz utóbbi ipari eljárás nagy pozitívuma, hogy a mindenkori méretmegoszlásnak megfelelően akár kis mennyiségű rendeléseket is gyorsan teljesíteni lehet vele. Színcsíkos változatokat színnyomással vagy színes fonalak bekötésével készítenek. Abból fakadóan, hogy a pólót közvetlenül a testen viseli annak viselője, ajánlatos olyat választani, amely nem tartalmaz az egészségre ártalmas vegyszereket, amelyek a színezésnél vagy a színnyomásnál kerülhetnek bele. Erre biztosítékot nyújthat az, ha a ruhadarabon megtalálható az OEKO-TEX címke, azonban ez pólók esetében  kevésbé jellemzőek. Sokan a pólót sportoláshoz is előszeretettel használják nap mint nap, és gyártanak speciális nedvességelpárologtató darabokat is, vagy jógapólók, amik nagyon kényelmesek, és ideálisak ezen testmozgáshoz is, de egyébként is nagyon kellemes, és kényelmes viseletet biztosítanak tulajdonosuknak.  Újabban reklámozzák a biopamutból készült pólókat is, melyek kényelmes és jól szellőző darabok, anyagukból eredően is.  A pólók nagyságjelölése általában nem számokkal, hanem az Európában, és így nálunk is közismert S, M, L, XL, XXL betűjelek kombinálásával történik.

Pólók népszerűsége

Az Egyesült Államokban végzett piackutatási eredményből jól kiolvasható az, hogy az emberek 90%-a rendelkezik legalább egy pólóval, 60%-uk több pólóval is bír: a férfiak több mint 70%-ának és a nők 54%-ának több mint 10 ilyen típusú ruhadarabja van. 33%-uk a fehér színt részesíti előnyben a választáskor, népszerűségben ezt követik a kék színű valamint a fekete színű pólók. 1995-ben több mint 1 milliárd póló volt forgalomban, képzeljük el, hogy mára ez a szám milyen mértéket öltött. Nem mellékesen a világ póló iránti kereslete egyre növekszik, a legnagyobb piacot jelenleg az Európai Unió jelenti, ahol a világ pólófogyasztásának több mint egyharmadát regisztrálták. Majd ezt követi az USA. Az Európai Unió pólóimportja legnagyobbrészt Törökországból származik, ezt követi Banglades, majd Kína és India.